Gesegnetes und frohes Osterfest! - Kegyelemteljes húsvéti ünnepeket!
2002. január 1-től mint a Müncheni Magyar Katolikus Misszió megbízott vezetője, március 1-től pedig mint plébánosa, sokrétű és felelősségteljes lelkipásztori munkát vállaltam magamra. A hívek számára nem vagyok ismeretlen, hiszen már 1991. május 1-je óta a misszió lelkésze vagyok.
Meggyőződésem, hogy plébánosi kinevezésem a bizalom gyümölcse.
Érsekségünknek valamint
Miklósházy Attila püspök atyánknak, Reizer Pál szatmári megyéspüspökömnek,
és dr. Cserháti Ferencnek, elődömnek és jelenlegi németországi főlelkésznek
köszönetet mondok a megtisztelő bizalomért, mely kinevezésemet lehetővé
tette.
A bizalom adta ajkamra
az „igent” is, amikor tavaly májusban Miklósházy püspök úr érdeklődő kérdésére
válaszoltam. Igent mondtam, mert bíztam és bízom Istenben, aki hivatásom
kezdetén nem képességeim után érdeklődött, hanem tőlem is azt kérdezte,
amit Pétertől: „Szeretsz-e engem?” (Jn 21, 16). Hiszem, hogy csak „őáltala,
ővele és őbenne” van missziónknak jövője, értelme és eredménye fáradozásaimnak.
Mint ahogy Bálám történetében sem a szamár a főhős. Az Úr angyala állította
meg azt, akit kenőpénzzel halálosztónak szántak (vö. Szám 22, 31). Jerikó
körül félelmetes lehetett a harsonazengés, de a falak „a hit erejével omlottak
le” (Zsid 11, 30). Gedeon gyapja nem volt varázs-szőnyeg, sőt, hogy még
véletlen se bízza el magát, seregét alaposan leszereltette az Úr, mégis
győzött, „az Úr ugyanis kardot bocsátott” az ellenséges táborra (Bír 7,
22). Sámsonnak nem a hajában volt az ereje, hanem anyja méhétől vele volt
az Isten (vö. Bír 13, 5). Dávid parittyája sem volt csodafegyver. A hadititok
mindössze annyi, hogy „az Úr lelke Dávidra szállt” (1 Sám 16, 13). A szíriai
Námán idejében a Jordán vize kémiailag valóban azonos volt Damaszkusz folyóival.
A gyógyulás nem a habokban, hanem Elízeusban rejlett, mert ő Illés lelkét
kapta (2 Kir 2, 15). Az első tanítványok semmiféle segédeszközt vagy tartalékot
nem használhattak, mégis sikerrel jártak (vö. Lk 10, 17). Elegendő volt
számukra egyetlen felszerelés, Isten a szívükben. A szőlővessző rajtamaradt
a szőlőtőn és meghozta gyümölcsét (vö. Jn 15, 5).
Nekem sincsenek égi trükkjeim,
amik szabadalmazhatók vagy eladhatók (vö. ApCsel 8, 18–19). A lehetőség
azonban abban nyugszik, aki fel tudja szítani magában Isten kegyelmét (vö.
2 Tim 1, 6). Bízom abban, hogy amikor a Sátán engem is kikér, az Úr imádkozik
értem is (vö. Lk 22, 32), hiszem, hogy Isten a missziót sajátjának tekinti,
és hogy húsvéti énekünkkel én is vallhatom:
„Tengerekre indulok,
örvényekre szállok,
Tenger mélye mit nekem,
ha nyomodban járok!”
Bízom két közvetlen munkatársam
lelkiismeretes helytállásában. Immár egy évtizede dolgozunk együtt, ápoljuk
a testvéri szeretet és barátság szálait. Megértésükre és messzemenő támogatásukra
eddig is számíthattam és remélem, hogy ez a jövőben is így lesz.
Missziónk munkatársi közössége: Mekker Árpád, Szenes Anna, Varga Katalin, Merka János
Mekker Árpád lelkipásztori
kisegítőm valóban lelkipásztori munkát végez. Mindennemű gondjaink, bajaink
orvoslója, a leglehetetlenebb helyzetekben is megbízható segítség.
Varga Katalin titkárnő
habár csak „félnapos munkaerő”, de két felnövőfélben lévő gyermeke mellé
a missziót is „örökbe fogadta” és anyai szívével gondját viseli.
Bízom a hívek keresztény
elkötelezettségében és magyarság-tudatában. Olyan két szilárd pont ez,
melyek az idők viharában és a történelem zajló tengerében is megtartó,
túlélő erőnek bizonyulnak. A történelem hullámvasútja nemcsak lefelé szalad,
néha felfelé is tart. Senki sem bízott meg minket azzal, hogy figyeljük:
lejtőn vagy hegymenet járja, ellenszél vagy hátszél fúj. Nem azért kell
Krisztushoz tartoznunk, mert Ő győzelemre áll. Jó mag, rossz mag együtt
nő az aratásig, akkor majd rendet teremtenek, de az nem a mi feladatunk
(vö. Mt 13, 30). Küldetésünk ide a földre szól és addig, ameddig győzzük.
Aki meghívott, „előbb
szeretett minket” (1 Jn 4, 19). Erre a szeretetre építsük közös munkánkat
és jövőnket! Bízom abban, hogy ha akarjuk, sikerülni fog.
Tisztelettel
Merka János plébános
Dr. Cserháti Ferenc plébános búcsúztatása
2002. február 3-án az
általa celebrált ünnepi szentmisével, utána a müncheni Magyar Katolikus
Misszió házában a csoportok fellépésével búcsúztattuk „Feri Atyát”, aki
18 éven át plébánosunk volt.
Már a koncelebráló papok
sora is mutatta az ünnepély jelentőségét: Ft. Fejős Ottó, Cserháti atya
elődje a németországi magyar delegátus posztján, Merka János, Feri atya
utódja, az új müncheni magyar plébános, P. Hegyi János SJ, P. Szőcs László
SJ, ft. Zsurkai János és Gegő István diakónus Stuttgartból. A vendégek
között köszönthettük dr. Frank Miklós atyát, református testvérközösségünk
vezetőjét, nagytiszteletű özv. Lázár Csabánét, dr. Gyarmathy György professzort,
müncheni főkonzult, valamint Schosser Elisabeth asszonyt, a Bajor-Magyar
Fórum vezetőjét és kedves férjét.
Cserháti atya Szent Pálnak
a napi szentleckét adó 1. Korintusi levelét vette a szentbeszéd alapjául.
Mottója: Isten azokat választotta ki, akik a világ szemében gyengék.
A párhuzam az akkori korintusi közösség helyzete, és a mai München, a világvárosnak
a hívőkre ható szétporlasztó és bomlasztó hatása között meglepően reális.
Már 1984-ben, müncheni plébánosi beiktatásakor is Szent Pált, az ő küldetéstudatát
választotta példaképül: „nem akarok másról tudni köztetek, csak Jézus Krisztusról,
a Megfeszítettről.”
Jólesően emlékezett meg
Feri atya a Müncheni Magyar Katolikus Misszió tagjainak sok pozitív tevékenységéről:
a rendezvényekről, találkozókról, ünnepi szentmisékről, a csoportokról
(számszerint 26!), a cserkészekről, a Hétvégi Magyar Iskoláról, a ministránsokról,
az Ifjúsági Ének- és Zeneegyüttesről, Patrona Hungariae énekkarunkról,
Rózsafüzér Társulatunkról, Imakörünkről, a Bibliakörről, a templomba járókról,
a jószívű és nagylelkű adakozókról, munkatársairól és a csoportvezetőkről.
Szavaiból kiéreztük a „jó gazda” büszkeségét, aki mindenre és mindenkire
odafigyel, mindenütt segít és szinte fáradhatatlan. De nem feledte el leróni
a hálát, amit Feri atya az Úr iránt érez, hogy 18 évig tartó plébánosi
küldetésében, a nehézségek leküzdésében mellette állt és erőt adott neki.
Ugyanakkor figyelmeztetett bennünket: „nem mondható, hogy már célba értünk
és tökéletesek vagyunk.”
Ft. Majnek Antal, kárpátaljai megyéspüspök 2002. június 16-án a Damenstift-templomban a bérmálás szentségében részesíti egyházi közösségünk következő fiataljait: Erli Gertrúd, Gőgh Júlia, Győry István, Hendelmeier Éva, Jánosi Kinga, Lévai András, Schönberger Elisabeth, Somodji András, Varga András.
Szent Pált idézte, újra
és újra: „Nem sokan vannak köztetek, akik a világ szerint bölcsek és nem
sok a hatalmas, nem sok az előkelő”. Közösségünkből „nagy részben hiányoznak
az ún. sikeres magyarok, akik befutottak, akik vitték valamire”. Rávilágított
arra, hogy hitünk az élet körülményeitől függően időnként ellankad, elerőtlenedik,
újra és újra rászorulunk az evangélium általi bátorításra. Búcsúzó plébánosunk
ezen a ponton Szent Pál-i útravalót adott nekünk: „Vizsgáljátok meg magatokat,
hogy a hitben éltek-e? Tegyétek csak próbára magatokat! Nem ismeritek föl,
hogy bennetek él Jézus Krisztus? Ha nem, akkor nem álltátok ki a próbát!”
(2 Kor 14, 5–6).
Befejezésül megköszönte
a hívek minden támogatását, segítségét és áldozatkészségét közös krisztusi
küldetésünkben, Pál apostollal kérve mindenkit: ”Mint Isten kedves gyermekei,
legyetek az Ő követői és éljetek szeretetben”(Ef 5, 1). „Arra irányuljanak
gondolataitok, ami igaz, tisztességes, igazságos, ami ártatlan, kedves,
dicséretre méltó, ami erényes és magasztos” (Fil 4, 8).
Szép ajándékokkal okoztak
örömet a hívek búcsúzó plébánosuknak: az Imakör Jézus Szívét fehér és piros
rózsákból összeállítva és egy virágcsokrot ajándékozott, az Egyháztanács
pedig Sík Sándor: „Az olvasás tudománya” című művét.
A misszió otthonában
színes műsorral köszöntük meg Cserháti atyának plébánosi működését. Az
„indítást” Patrona Hungariae énekkarunk adta Jussel Ottó vezetésével a
Jó atyánkért esdeklünk és az Ave Maris Stella kórusművekkel. Az egyházközségtől
kapott, az elmúlt 18 év pillanatképeiből álló fényképösszeállítás müncheni
plébánosi éveire emlékezteti majd. Utána az Egyháztanács nevében Homok
Erzsébet ezeket mondta: „Mi nem búcsúzunk, hanem köszönetet mondunk azért,
amit Te, Feri atya a müncheni magyarokért, a családokért tettél. Törekvésed
a tökéletességre egy nagyon nehéz feladat, amit időnként hosszú prédikációid
is bizonyítottak. Mindent megtettél azért, hogy az ökuméne szellemében
egymásra találjanak katolikusok és reformátusok. Kilenc évvel ezelőtt a
„jó gazda” előrelátásával kibővítetted missziónk házát. Bízunk benne, hogy
a németországi missziók közül mi leszünk Neked a legkedvesebbek.” Ezt követte
a Komámasszonyok tánca, majd a cserkészek a csapat fényképét adták át egy
fergeteges harci kiáltás kíséretében: „6–7–6, müncheni csapat, idegekre
6–7–6”. Dr. Gyarmathy György főkonzul úr egy könyvet ajándékozott Cserháti
atyának, mely a magyar keresztény kultúra ezer évét öleli fel. Az ifjúsági
énekkar így biztatott: „Küldelek én, megáldlak én, csak menj és hirdesd
szavam!” A Szeniorok Klubjából Ramsay Győző a Számok könyvét idézte: „Ezt
mondta az Úr Mózesnek: A pap 25 évtől fölfelé köteles szolgálatot tenni
a megnyilatkozás sátrának kötelezettségeiben, 50 év fölött ez már nem kötelező,
de nincs megtiltva”, – ilyen értelemben segíts nekünk továbbra is a jó
út keresésében. A Regösöktől két lány üveges-tánca, majd szatmári párostánc
következett. A MÉCS nevében (Müncheni Engesztelő Csoport) Balogh Mária
kérte Feri atyát: „legyen továbbra is a szegények pártfogója, a szomorúak
vigasztalója”.
Ezután következett a
búcsúzó plébános köszönete. Meleg szavakkal köszönte meg húgának, aki mindig
a háttérben állt, hogyha látogatók jöttek, a bevásárlás, a főzés terhét
mindig hűséggel és szeretettel viselte. Utolsó mondata: „Ha valamit tettem,
akkor Isten segítségével igyekeztem helytállni és úgy érzem, ha mindannyian
így cselekszünk, előbbre visszük a magyar ügyet.”
Lévai Ágoston
2002.
január 6-án ünnepélyes szentmise keretében búcsúztattuk ft. Fejős Ottó
atyát, aki 1986. október 9-től 2001. december 31-ig volt németországi magyar
főlelkész, az Életünk felelős szerkesztője és missziónk alkalmi lelkipásztori
kisegítője. Fejős atyának megköszönjük értünk vállalt áldozatos munkásságát,
és jó egészséget, békés, boldog nyugdíjas éveket kívánunk neki.
Akik a liturgiát szebbé teszik
Nyugdíjas zenetanárként
1992 februárja óta élek Münchenben. 1996. november 1-je óta látom el a
kántori teendőket a müncheni Magyar Katolikus Misszión: orgonálok az istentiszteleteken
vasár- és ünnepnapokon, gyászmiséken és esküvőkön a Damenstift-templomban,
ökumenikus istentiszteleteinken, tagja vagyok missziónk énekkarának és
szükség esetén helyettesítem a karvezetőt.
Sneff János
1990 óta kisebb-nagyobb
megszakításokkal Münchenben tartózkodom és részt veszek az ifjúsági énekkar
munkájában és vezetésében. 1998 óta családom – feleségem és négy gyermekem
–, is itt él. Ők is részt vesznek a misszió különböző programjain, illetve
csoportjainak munkájában. A gitáros énekek iránti szeretet egyetemista
koromban kezdődött, amikor a budapesti Rókus-kápolna ifjúsági énekkarát
vezettem több éven át.
Dr. Kováts János
A bioetika időszerű kérdéseiről
„A hétköznapi hivatalos egyházi tanításnak akkora súlya van, mint az érveknek, amelyek azt támogatják.”
Szó szerint ezzel a tanulsággal fejezte be a Pax Romana február 1-jei vitaestjén a bioetika időszerű kérdéseiről tartott tanítását Somfai Béla jezsuita páter, a torontói ökumenikus teológiai fakultások professor emeritusa, jelenleg a szegedi Szentgyörgyi Albert Orvostudományi Egyetem és a Hittudományi Főiskola vendégprofesszora. A téma nagyonis időszerű volt, hiszen hónapokig tartó viták után előző nap fogadta el Berlinben a Bundestag az embrionális őssejtek behozataláról és felhasználásáról szóló törvényt, amit az evangélikus és a katolikus egyház képviselői általában bíráltak.
A nagy érdeklődéssel hallgatott
és megvitatott előadás lényegében három problémakörről szólt:
1. Milyen forradalmi
eredményeket hozott az örökléstan Gregor Johann Mendel brünni ágostonrendi
szerzetes 19. századbeli növénynemesítési kísérletei óta a kromoszómák
és gének felfedezésén, majd kettős csavarvonalú kémiai szerkezetük feltárásán
keresztül 2000-ben az emberi öröklési anyag (genóm) nyelvének a megértéséig?
Mit jelent ez a szédületes fejlődés Isten- és emberképünk számára?
2. Miképpen értékelhetjük
erkölcstanilag e kutatási eredményeket, amelyeknek alkalmazása a fajnemesítés,
a gyógyszerkutatás és a génsebészet területén jórészt még ránk váró feladat
és az előnyök, valamint a veszélyek tényleges aránya még a jövő titkának
számít?
3. Milyen súlyos kérdéseket
vet fel az antibiotikumok és a fájdalomcsillapítók felfedezéséhez mérhető
felismeréseket nyújtó őssejt-kutatás? Hogyan értékeli ezeket a buddhista,
zsidó, keleti és nyugati keresztény erkölcsi hagyomány?
A sok érdekes példa mellett
(szentjánosbogárhoz hasonlóan fluoreszkáló génmódosított fenyők, gazdaságosan
kitenyésztett óriás lazacok, beteg nővére meggyógyítása végett, mintegy
„megrendelésre” nemzett leánygyermek stb.) szó esett a homoszexualitás
főképpen genetikai hátteréről (a 23. kromoszómában, az XY és XX kö-vetkeztében),
ami jól megmagyarázza a homoszexuális férfiak és nők 2:1-hez megfigyelt
arányát. Az előadó a mai hivatalos római egyházi tanítást szellemesen megvilágította
egy általa látott karikatúrával, amelyen egy sarokház két oldalán, egymást
még nem látva, egy-egy papi tüntető a következő szövegű transzparenst vitte:
No sex without babies („semmi szexet sem gyermek nélkül”) és No babies
without sex („egyetlen gyermeket sem szex nélkül”). Ez utóbbi tüntető a
lombikbébikre célzott, amikre a hivatalos pápai tanítással szemben, az
előadó szerint a hagyományos katolikus erkölcstannal jobban összhangban,
bizonyos feltételek mellett számos mai katolikus morálteológus áldását
adná. Mivel a különféle bioetikai irányzatok vitájáról nincs szó a kinyilatkoztatásban,
a tudós előadó szerint az érvek súlya dönt.
Nem csodálkozhatunk azon,
hogy nemcsak a vitát vezető nőgyógyász szakorvos, dr. Boór Márta személyében,
hanem a népes hallgatóságból is számos orvos jelentkezett kérdésével és
ellenvetésével.
A Pax Romana következő
müncheni vitaestjén, május 24-én özv. Mészöly Miklósné Polcz Alaine népszerű
könyvszerző (tk. „Asszony a fron-ton”), pszichológus, a hazai hospice-mozgalom
egyik megalapítója, részben szintén bioetikai témáról ad elő „Az élet és
a halál összefüggéseiről” címmel. Akkor nem annyira az emberi élet kezdetéről,
mint inkább a végéről gondolkodunk el. Mindkét pénteki Pax Romana-estnek
társrendezője a Müncheni Magyar Intézet.
Boór János
és Santiago de Compostelaba 2002. október 3–9. A Mária-jelenések 85. évfordulója alkalmából zarándoklatot szervezünk a portugáliai Fatimába és a spanyolországi Santiago de Compostelaba, Szent Jakab apostol sírjához, a kereszténység harmadik legnagyobb zarándokhelyéhez.
1. nap, csütörtök, okt. 3.: München – Madrid – Liszabon – Fatima: Az IBERIA légitársaság gépével indulunk 8.30-kor Münchenből Madridon keresztül Liszabonba. Megérkezés 12.20-kor. Kb. 3 órás városnézés: Szt. Antal bazilika (Páduai Szt. Antal szülőháza fölé épült) és a Jeronimos kolostor (innen indult Vasco de Gama indiai útjára 1497-ben) megtekintése. Későn este érkezünk Fatimába.
2. nap, péntek, okt. 4.: Fatima és környéke: Keresztút és szentmise a magyar kápolnában, majd Aljustrelbe, a látnokok szülőfalujába látogatunk. Megtekintjük még Alcobaca és Batalha híres kolostorokat, melyek Portugália legnevezetesebb építményei és ellátogatunk Nazaréba, az Atlanti óceán menti fürdőhelyre. Este részt veszünk a gyertyás körmeneten.
3. nap, szombat, okt. 5.: Fatima: Szabadnap vagy részt veszünk Kondor Lajos, Fatimában élő szerzetes atya nekünk összeállított programján: magyarnyelvű film, aktuális kiállítás megnézése, stb.
4. nap, vasárnap, okt. 6.: Fatima – Porto: Délelőtt részt veszünk a zarándok ünnepségeken: keresztút, nemzetközi mise, d. u. továbbutazunk Portoba. Rövid séta az óvárosban és egy borpince meglátogatása. Elszállásolás a Mercure Batalha hotelban.
5. nap, hétfő, okt. 7.: Porto – Santiago de Compostela: Porto megtekintése, helybeli vezetővel: Európa egyik leghosszabb hídja, Klérikusok temploma, stb. Este érkezünk Santiagoba.
6. nap, kedd, okt. 8.: Santiago de Compostela: Spanyolország legrégibb és leghíresebb zarándokhelyének megtekintése. 12.00 órakor részt veszünk a nemzetközi zarándokmisén, majd ebéd az óvárosban egy előre lefoglalt vendéglőben. Délután szabad.
7. nap, szerda, okt. 9.: Santiago de Compostela – Madrid – München: 9.00 órakor zárószentmise a katedrális egyik mellékoltáránál, 13.40-kor repülünk Madridba és 21.25-kor landolunk München repülőterén.
Összköltség: 798,- Euro. Egyágyas szoba 109,- Eoro felár. Jelentkezés a teljes összeg befizetésével legkésőbb május 5-ig plébánosunknál.
Ez az ár a következő szolgáltatásokat tartalmazza: repülőjegy, Portugáliában és Spanyolországban utazás modern autóbusszal, elszállásolás kétágyas hotelszobákban (a szobatársat jelentkezéskor kérjük megnevezni), félpanzió első naptól, belépőjegyek, turista-irodalom, idegenvezetés.
A programváltoztatás jogát fenntartjuk.
Utazási beteg- és poggyászbiztosítás,
ha még nincs, jutányos áron köthető az utazási irodán keresztül 11, illetve
65 év fölötti zarándoknak 13 Euroért.
A színjátszó csoport nemcsak
tagjainak életkorára, hanem alapítására nézve is fiatal. Tulajdonképpen
tavaly ősszel alakult, kettős céllal: egyrészt fiataljainknak újabb lehetőséget
biztosítani az anyanyelv fejlesztésére és csiszolására, másrészt a különböző
rendezvények, úgymint karácsonyi ünnepség, évzáró, anyák napja, stb. színesebbé
tételére. Első sikerünket, a "Legendamesék" előadását a karácsonyi ünnepségen
már magunk mögött tudhatjuk és a szívből jövő taps, amellyel fellépésünket
jutalmazták, komoly biztatás a folytatásra. Így aztán máris nekiláttunk
a következő feladatnak, ezúttal könnyedébb, tréfásabb összeállítással:
Karinthy Frigyes két humoros jelenetével készülünk a május-júniusi előadásra.
Próbáinkon megismerkedünk a színjátszás titkaival, amelyek nemcsak szép
szövegmondást, hanem otthonos, természetes színpadi mozgást is megkívánnak.
Improvizálunk, szöveget olvasunk és tanulunk, játszunk, szóval élvezetesen
töltjük el azt a két órát, amire bizony egyikünknek sem könnyű időt szakítani
a sok más kötelezettség mellett. De megéri, mert a játék közelebb hoz és
tanít, felszabadít és elgondolkoztat egyszerre.
A tagok, Jánosi Margó
és Kinga, Józsa Péter és Máté, Kováts Judit (Dzsudy) és Gergő, valamint
Balázs Laura szívesen látnak mindenkit, aki érdeklődik és aki szeretné
kipróbálni, milyen is a világot jelentő deszkákra állni. Péntekenként fél
öttől hétig bárki eljöhet, mert abban már biztosak vagyunk, hogy továbbra
is sok érdekes élményben lesz részünk együtt.
Fejér István
Február utolsó napjának
estelén a katolikus misszión gyűltünk össze az ökumenikus találkozóra,
melynek mottója egy zsoltáridézet: „Tenálad van az élet forrása” és vezérfonala
is a 36. zsoltár volt, mely szerint Isten nemcsak az élet, hanem a szeretet,
az öröm és remény forrása is. Maga az éltető víz. E kiapadhatatlan forrás
élteti egyházainkat a harmadik évezredben is. A víz mint a megújulás, a
megtisztulás szimbóluma többször előfordul a keresztény liturgiákban. Ezért
állt most az asztalon a Biblia, gyertya, kereszt és kehely mellett az áteredő
bűntől való megtisztulás szimbólumaként a keresztelő serleg.
Az első olvasmány az
ég madarairól és a mezők liliomairól szóló evangéliumi részlet volt – egyik
kedvencem. A másik a szamariai asszonyról szóló, mely szintén igen kedves
nekem.
Ismét tanultunk egy szép
református éneket, az „Isten élő lelke, jöjj” kezdetűt, majd a már ismert,
többször is énekelt Rákóczi Ferenc megzenésített imáját, a „Győzhetetlen
én kőszálom”-ot, valamint egy nagyböjtit a „Kereszten haldokló kegyes Jézusom”
kezdősorút is elénekeltük. Dalok, prédikáció, szent csend és imák váltogatták
egymást. Szépen kapcsolódtak az imaórába az Ifjúsági Ének- és Zeneegyüttes
taizéi dalai is.
Az egyéni könyörgők egymás
kezébe adták az égő gyertyát. Most nem volt külön bizonyságtevés, most
ez volt a tanúságtétel a hit, a vallás és egyházaink mellett.
Ugyanígy Isten melletti
tanúságtétel volt Reményik Sándor: „Békesség Istentől” című verse is.
A sok lelki élményt adó
33. imaóra végén a XX. Századi Vértanúk Emléktemploma (Bocskaikert) javára
lehetett adakozni, majd finom székelykáposzta és sütemények mellett nyílt
módunk a kapcsolatokat ápolni, régi ismerősökkel újra beszélgetni.
Jánosi Margit
A müncheni Damenstift-templomban
2002. március 3-án a magyar szentmise alatt egy fiatal, de lelkiekben nagyon
gazdag szatmári egyházmegyés pap, ft. Vik János atya várta a híveket a
gyóntatószékbe. A szentmise végén Merka János plébánosunk meghívott mindannyiunkat
egy lelki délutánra a misszióra. A lelki felkészítő mottója: „Örüljetek,
hogy részetek lehet Krisztus szenvedéseiben” (1.Pt 4, 13). Akik részt vettünk,
nem egy hétre, hanem egy életre szóló mély útravalóval gazdagodtunk.
Az én lelkemben átszűrődött
gondolatokat a következő rövid sorokban foglalhatom össze: Születésünktől
fogva mindannyiunkban van egy jó mag, istengyermekségünk ajándéka. Ezt
veszi körbe egy sötét kéreg (rosszra való hajlandóságaink), mely elválaszt
Istentől és embertársainktól. Ezt el kell fogadni, hozzá tartozik életünkhöz.
Minden ember életében ott él a harmónia utáni vágy: harmóniában élni Istennel
és önmagunkkal. Ez a legfontosabb az életünkben. A szenvedés emberi életünk
sorsa, nem értelmetlen dolog, ha önátadás, elfogadás van benne. A Krisztus-követés
feltétele: legyek kész szenvedni. Csak a megváltás útján lehet megszabadulni
ettől a sötét rétegtől. Ennek ára a szenvedésre való készség. Krisztus
keresztúti állomásai párhuzamosak az emberi élet Kálváriájával. Mindannyiunk
élete a Kálvária útja. Ezen az úton az egyik fontos állomás elfogadni az
ítéletet. Jézus is ezt tette. Tanulság: döntéseinket Jézus jelenlétének
tudatában hozzuk és ne elvárások után.
A mi életünkben is előfordul,
hogy elesünk a keresztünk alatt. Meglehet, hogy családtagjaink, barátaink
is gúnyolnak, mert erősebbnek gondoltak. Ne szégyelljük eleséseinket, még
akkor
sem, ha többször is előfordulnak. Fontos elismernünk, hogy Isten nélkül
nem vagyunk képesek újra felkelni.
Emberi életünk Golgotájának
kiemelkedő pillanata, ha vigasztalni tudunk olyankor, amikor mi is vigasztalásra
szorulunk. Isten ereje működik bennünk, ha másokat vigasztalni tudunk.
Ne legyen bennünk önsajnálat, mert ez elzár minket Isten kegyelmei elől
(vakká tesz, megkeményíti szíveinket).
Lelkigyakorlatunk szentmisével
zárult, melyen Vik atya hangsúlyozta, hogy mennyire fontos életünkben a
Krisztussal való találkozás, mely megváltoztatja életünket, más emberré
tesz és megismerteti velünk igazi énünket. Az elmélkedések közötti szünetekben
rendkívüli gyóntatóként rendelkezésünkre álltak: ft. Vik János, dr. Cserháti
Ferenc delegátus, Braun Jenő plébános Marosvásárhelyről és Merka János
plébános. A több mind 50 résztvevő méltó módon készült a húsvéti kegyelmek
befogadására.
Balogh Mária
Ki is Kossuth és honnan
jön? A Kossuth név eredetéről a legkülönbözőbb magyarázatok olvashatók.
Legvalószínűbb, hogy a név szláv eredetű, csak Kossuth Lajos magyarosította
meg azzal, hogy a h betűt két s-sel helyettesítette. Maga Kossuth Lajos
szeretett a római Cossutia nemzetséggel való névrokonságra hivatkozni.
Kossuth Lajos, a magyar
nemzet világtörténelmi alakjainak egyike, Monokon született (Zemplén vármegye)
1802. szeptember 19-én. Középiskolai tanulmányait Sátoraljaújhelyen és
Eperjesen, a jogot Sárospatakon végezte. Az ügyvédi oklevelet Pesten szerezte
meg.
Ezután szülővármegyéjében
telepedett le, ahol kitűnő műveltsége, szónoki tehetsége, de egyúttal szokatlan
hevessége által meglehetős feltűnést keltett. Az 1832 – 36-iki országgyűlésen
a magyar ifjúság vezére lett.
Az Országgyűlési Tudósítások
által került érintkezésbe, utóbb bizalmas viszonyba az ellenzék vezérférfiaival,
kivált Wesselényivel, s ez a körülmény okozta, hogy néhány év alatt a legnépszerűbb
és legünnepeltebb politikusokkal egy sorban emlegették. Senki sem ismerte
jobban a kimondott és leírt szavak hatalmát, mint Kossuth. A magyar sérelmi
politikának pátosza soha erőteljesebben nem zúgott, mint Kossuth írásaiban,
kivált vezércikkeiben.
Emellett föltétlen híve
volt az újításnak, s noha a reform-munka megindítóját, gróf Széchenyi Istvánt
nem elvi, hanem csak taktikai eltérések választották el tőle, Széchenyi
azzal vádolta őt, hogy véres forradalomba és az enyészetbe dönti hazáját.
Széchenyi azonban a közvéleményben
semmi hatást nem tudott kiváltani, és az ellenzék mérsékeltebb árnyalata
is helytelenítette fellépését. Abban a páros mérkőzésben tehát, amely az
elsőségért Kossuth és Szé-chenyi között folyt, Széchenyi lett a vesztes.
Az 1847-es képviselőválasztásokon
az ellenzék hivatalos jelöltjeként indult Pest vármegyében. A Batthyány
grófok támogatásával óriás többségre tett szert.
Amikor híre érkezett
a párizsi februári forradalomnak, Kossuth 1848. március 3-i beszédében
azt indítványozta, hogy a birodalmi kormányt alkotmányos alapokra fektessék.
A király, illetőleg az
udvar, István főherceg energikus föllépésének hatására elfogadta az országgyűlés
kívánságait, hozzájárult a magyar minisztérium megalakításához, melynek
elnökévé Batthyány Lajos grófot nevezték ki. Az új kabinet valódi koalíciós
alapokra épült: a konzervatív Eszterházy, a pártonkívüli Széchenyi, a mérsékelt
Deák, a radikális Szemere, a centralista Eötvös voltak a tagjai. Kossuthnak
a pénzügyi tárca jutott. Az első nehéz helyzetet az olaszok szabadságharca
okozta az új kormánynak. Az udvar a Pragmatica Sanctiora hivatkozott. A
kormány először engedett a kérésnek, Kossuth azonban módosította a határozatot,
úgy, hogy a kért engedélyt csak abban az esetben adja meg, ha az olaszokkal
„méltányos béke köttetik”. A magyar kormány Kossuth és a pesti utca nyomására
éppen a legfontosabb pontban tagadta meg a szolidaritást Ausztriával. Kossuth
július 11-én elmondott beszédével rálépett a cselekvés útjára, s az önvédelem
céljára 42 millió forintot és 200.000 újoncot szavaztatott meg. Kossuth
ekkor mondta e halhatatlan szavakat: „Én leborulok a nemzet nagysága előtt”.
Az országgyűlésben egyre
inkább a radikálisokhoz közeledett. Jellasics betört az országba. Batthyány
lemondott, és ezzel az országgyűlés teljesen Kossuth befolyása alá került.
Szeptember 22-én javaslatára
megalkotják a Honvédelmi Bizottmányt, amelynek elnökségével és a honvédség
szervezésével az országgyűlés őt bízza meg. Jellasics folytonos előrenyomulása
a mérsékeltek előtt is világossá tette, hogy a fegyvereknek kell döntenie,
s hogy senki sem pótolhatja Kossuth organizáló tehetségét és azt a hatalmat,
melyet az elmék és kedélyek fölött gyakorolt. Kossuth az osztrák invázió
elől az országgyűléssel Debrecenbe ment, ahol szervezte a pénzügyeket,
a sereget úgyszólván a földből varázsolta elő, összetartozásra buzdította
a széthúzó vezéreket és ekkor lépett oly benső kapcsolatba az alföldi néppel,
amiért az szinte a csillagokig emelte a nevét.
1849 áprilisában a detronizáció
és a köztársaság kikiáltása fűződik az ő akaratához. Ezután nem sokkal
Magyarország kormányzójává választották.
A magyar fegyvereknek
Buda visszavétele volt az utolsó nagy sikere. Az orosz invázió elől a kormány
előbb Szegedre, majd Aradra menekült. A döntő vereségek következtében Görgey
Világosnál, az egyetlen le nem győzött magyar sereggel augusztus 13-án
megadta magát az oroszoknak. Kossuth ellenben Lugoson és Orsován át Törökországba
menekült. 1851-ben az amerikai kormány egy hajót küldött érte, amellyel
Kossuth szeptember elején Angliába érkezett. Útja valóságos diadalmenet
volt. Nemcsak híre és személyes megjelenése, hanem a klasszikus angol nyelvben
való jártassága is lenyűgözte az angolokat. 1852 elején Amerikába érkezett.
Nagy ünnepléssel fogadták. Innen ismét visszatért Angliába. Politikai tervei
rendre kudarcba fulladtak. Magyarország már Deákkal a kiegyezés felé haladt.
Kossuth életének utolsó időszakát Torinóban élte le. Anyagi gondokkal is
kellett küzdenie. A halál 1894. március 20-án ragadta el.
Legutolsó politikai nyilatkozatában
a maga elveit ekképp fogalmazta meg: „Nem a Habsburg-háznak, hanem az osztrák
császári és a magyar királyi méltóság egy személybe kumulációjának vagyok
ellensége mindhalálomig.” Kossuth valóban megélte, hogy még életében eszmévé
finomult. Hamvai hazahozatala után páratlan nemzeti gyász övezte a temetést,
amelyen Jókai Mór élete legremekebb beszédét mondta el. Kossuth monumentális
síremléke ma a Kerepesi temetőben található.
Detre György
Adományok ÉRTESÍTŐNK postázási
költségeire 2001. július 1. – 2002. március 1.:
Burger Hubert 10,- DM;
Diekötter Ágnes 50,- DM; Dobó Pál 100,- DM; Dr. Mojzer Viktor 20,- DM;
Dr. Pusz Johann 20,- DM; Dr. Susits Tamás 30,- DM; Düh Rudolf 15,- Euro;
Festini Mária 20,- DM; Gregorovics Péter 20,- DM; Horvat Juliana 50,- DM;
Kizur Robert 50,- DM; Kovats Charles 100,- DM; Kristof Ernest és Elisabeth
50,- DM; Michalik Valéria 20,- DM; Pereczár Magdolna 50,- DM; Rein Barbara
40,- DM; Reiz Mária 40,56 Euro; Steinbach Miklós 50,- DM; Straßer Mária
30,- DM; Szálasi Mária 50,- DM; Szüllő Ilona és Mária 20,- DM; v. Waldbott
Éva 25,- DM; Walter Rozália 100,- DM;
Hálásan köszönjük szíves
adományaikat. Isten fizesse meg minden jóságukat.
Varga Katalin
a Damenstift-templomban,
80331 München, Damenstiftstraße 1.
Szentmisék előtt fél
órával mindig gyóntatás és rózsafüzér ájtatosság.
Március 24., Virágvasárnap,
10.30–11.30 ünnepi szentmise,
barkaszentelés és virágvasárnapi
passió Szent Máté szerint.
Előadja Patrona Hungariae
Énekkarunk Sneff János vezényletével.
Március 28., Nagycsütörtök,
19.00–20.00 nagycsütörtök
esti szentmise
az Oltáriszentség szerzésének
emlékére, oltárfosztás.
Március 29., Nagypéntek,
15.00–16.00 nagypénteki
szertartás,
Passió Szent János evangélista
szerint,
keresztleleplezés, hódolat
a kereszt előtt, áldoztatás.
Március 30., Nagyszombat,
Húsvét vigíliája
21.00–23.00 feltámadási
szentmise,
tűzszentelés, húsvéti
gyertya megáldása, húsvéti örömének, vízszentelés. Mise végén ételszentelés.
Március 31., Húsvétvasárnap,
10.30–11.30 ünnepi szentmise
Mise végén ételszentelés.
Április 1., Húsvéthétfő,
10.30–11.30 ünnepélyes
szentmise
Szeretettel várjuk találkozóinkra: 2002. április – július
Hétvégi Magyar Iskola
és cserkészet: ápr. 13., 27.; máj. 11., 18–25. (csapattábor); jún. 8.,
22.; júl. 6., 20.
Ifjúsági misék: ápr.
21., máj. 5., jún. 16., júl. 21. (T. D.)
Ifjúsági találkozók:
ápr. 13., máj. 11., jún. 8., júl. 6. (18.00–20.30)
Ifjúsági Ének- és Zeneegyüttes
próbák: minden szerdán 19.00–21.30-ig
Bibliakör: ápr. 11.,
máj. 2., jún. 20., júl. 11.
Magyar Klub: ápr. 20.,
máj. 4., jún. 15., júl. 13.
Családok fóruma: ápr.
26., máj. 17., jún. 28., júl. 26.
Szeniorok Klubja: ápr.
25., máj. 16., jún. 13. (kirándulás), júl. 18.
Patrona Hungariae Énekkar
próbái: minden szerdán 18.30–20.00-ig
Bérmálás: június 16.
Imakör: minden hó első
péntekén és: ápr. 19., máj. 17., jún. 21., júl. 19.
Kisünnepek, esti mise:
ápr. 23. (Adalbert), máj. 1. (Bajorok Nagyasszonya), jún. 27. (Szt. László),
júl. 24. (Kinga)
Rózsafüzér titokcsere:
minden hó 1. vasárnapján
Beteglátogatás: minden
hó első péntekén.
KMÉM: május 24.
Majális: június 30.
Német nyelvtanfolyam:
minden szerdán 16.00–18.00-ig
Komámasszonyok: minden
hétfőn 19.00–21.30-ig
Regös kezdőknek: minden
kedden 18.30–22.00-ig
Regös: minden szerdán
19.00–22.00-ig
Könyvkölcsönzés: minden
kedden 15.00–17.00-ig
Hivatalos órák: hétfőtől péntekig 8.00-tól 16.00-ig.
Merka János plébános legbiztosabban elérhető kedden és csütörtökön, előzetes megegyezés szerint bármikor.
Szentmisék:
Münchenben minden vasár- és ünnepnap 10.30-kor, előtte
gyóntatás a Damenstift-templomban:
Damenstiftstraße 1.,
80331 München
Rosenheimban minden
hó 2. és 4. vasárnapján 11.00-kor, előtte gyóntatás a St. Josef-templomban:
Innstraße 4., 83022 Rosenheim
-----------
Verantwortlich
– Szerkesztő és felelős kiadó: Merka János plébános
Társszerkesztők:
Balogh Mária, Boór János, Detre György, Fejér István, Jánosi Margit, dr.
Kováts János, Lévai Ágoston, Mekker Árpád, Sneff János, Varga Katalin
Megjelent
5000 példányban. Postáztuk egyházi közösségünk 4865 családjának.
Impressum:
Ungarischsprachige Katholische Mission – Magyar Katolikus Misszió
81925
München, Oberföhringer Str. 40, Tel.: 089/982637 v. 982638; Fax: 985419
http://www.erzbistum-muenchen.de/ungarische-mission;
e-mail: ukm_muenchen@yahoo.de
Postbank
Niederlassung München, Kontonummer: 61 22–803, Bankleitzahl 700 100 80
----------
Hirdetések
---------------------------------------------------
Az érsekségi rendelkezések
értelmében 2002. január 1-től a miseintenció ára
5,- Euro, az ünnepélyes szentmise 10,- Euro.
---------------------------------------------------
ÉRTESÍTŐnk 1984-től a
Magyar Katolikus Misszió tájékoztatója. Alapító: dr. Cserháti Ferenc.
ÉRTESÍTŐnket ingyen postázzuk,
de adományokat szívesen elfogadunk
költségeinek fedezésére: Ung. Kath. Mission, Postbank NL München, KontoNr.
6122-803, BLZ 700 100 80.
Az ÉRTESÍTŐ az Interneten
is olvasható: http://www.erzbistum-muenchen.de/ungarische-mission
----------------------------------------------------
Úrnapi
körmenet május 30-án, csütörtökön a müncheni Marienplatzon és
a Ludwigstraßen.
A körmenet 8.00 órakor
kezdődik sza--badtéri szentmisével a mün---cheni Marien-platzon, dr. Friedrich
Wetter bíboros vezeté-sé-vel. 7.45-től gyülekezés a Marien-platzon felállított
oltár bal oldalán, hagyo-má-nyos helyünkön, a nyol-cas szektor-ban (Gruppe
VIII).
Rossz idő esetén az ünnepi
szent-mi-se a dómban lesz és a körmenet el-ma-rad. Ezt bemondják a hang-szó-rók
és a Bajor Rádió (BR3) a hat és hét órai hírekben.
----------------------------------------------------
Egyházközségi Majális
2002. június 30-án, vasárnap 13.00–21.30-ig Grünwaldban, Hubertusstr.
22.
----------------------------------------------------
2002. március 22-én 19.00
órakor „Magyarok Fénye” – zenés történelmi
áttekintés Szent Istvántól napjainkig.
Dévai
Nagy Kamilla és növendékei előadóestje.
A magyar népzene különleges,
gitárkísérettel történő előadása fémjelzi a neves művésznő több évtizedes
pályafutását. Ez a zenei-irodalmi est (himnuszok, virágénekek, kuruckori
dalok, balladák) már a világ több pontján megdobogtatta a magyar honfitársak
szívét.
*
2002. április 11-én 18.00
órakor „Tájékoztató vámkérdésekről”
– közérdekű előadás.
Dr.
Kaizinger Tibor ezredes, a Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnokság
Határügyi és Ügyeleti Főosztályának vezetője előadást tart a magyar vámtörvényről
és válaszol a Bajorországban élő magyarok vámmal kapcsolatos kérdéseire
(végleg hazatérő magyar állampolgárok vámmentessége, gépjármű bevitele,
gépkocsi-útlevél, Magyarországon lévő ingatlan berendezése itteni használt
bútorokkal, stb.).
*
2002. április 27-én 18.30
órakor „Az élet kenyere” – Illyés
Kinga marosvásárhelyi színművésznő előadóestje:
Vígságos Szomorújáték
Árpád-házi Szent Erzsébet életéről. A müncheni közösség ismét találkozhat
Erdély egyik legkiemelkedőbb magyar művészeti személyiségével.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------