Müncheni Magyar Katolikus Misszió
2002. szeptember 15. ÉRTESÍTŐ 19. évfolyam 17. szám

Bemutatkozik az új missziótanács

„Az aratni való sok, de a munkás kevés. Kérjétek az aratás urát, küldjön munkásokat aratásába”, olvassuk a Szentírásban. Ez év áprilisában a német egyházközségekhez hasonlóan új missziótanácsot választottak a müncheni és München környéki magyar katolikusok is.
Az új tanács tagjai hivatalból Merka János plébános, Mekker Árpád és Varga Katalin munkatársak, valamint a megválasztottak: dr. Kottra Gábor (elnök), Kucsera Judit (alelnök), Járai-Güttler Zsuzsa (jegyzőkönyvvezető), Balogh Mária, Győry Márta, Jánosi Margit, Józsa Péter, Kaiser István (Rosenheim képviselője), Laib Richárd, Lévai Ágoston és Rogge-Solti László (korábbi elnök).
Mi a missziótanács feladata? E tanácsok működésének alapjait a II. Vatikáni Zsinat teremtette meg. Habár létrejöttükben minden bizonnyal szerepet játszott az egyre növekvő paphiány és az egyre komplikáltabb és differenciáltabb feladatok, amelyek korunkban egy jól felkészült lelkipásztor képességeit és lehetőségeit is könnyen túllépik, alapvetően mégis a II. Vatikánum megtisztult egyházfelfogásáról van szó, amely szerint az „egyház” nem egy központi hivatal, nem klerikusok szűk köre, hanem valamennyi megkeresztelt ember közössége.
Miben tudunk tehát mi, laikus hívők, az Úr aratásában munkálkodni?
Egyik fő célunk München és környéke magyarságát a közösségi életben megtartani, beleértve ebbe az újonnan érkezettek céltudatos bevonását is. A vasárnapi és ünnepi szentmisék közösségélményén túl a magyarságtudat megőrzésének eszköze lehet a magyar kultúra, történelem, irodalom művelésének támogatása és nemzeti ünnepeink méltó keretek között történő megünneplése is.
Természetesen alapvető feladatunk az is, hogy közösségi életünkbe a gyerekeket és fiatalokat is bevonjuk. E célokat szolgálják a régóta és jól működő hétvégi iskola, cserkészet és a tánccsoport, amelyeket tőlünk telhető módon tovább is támogatni szeretnénk.
Nem akarunk elfeledkezni a betegekről és idősekről sem: látogatással, kisebb szolgálatok elvégzésével szeretnénk az Úr útját követni: „amit a legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek”. A karitatív tevékenységet azonban nem szeretnénk Münchenre korlátozni: lehetőségeink keretei között szeretnénk támogatni kisebbségben és diaszpórában élő magyar testvéreinket is.
Missziónk szervezetileg a München és Freisingi Érsekség része, működésünk anyagi kereteit is az Érsekség biztosítja. Így természetesnek tartjuk, hogy az ott működő tanácsok munkájában – saját érdekünkből is – részt vegyünk és a német illetve bajor egyházi ünnepeket („Benno-Fest”, Úrnapi körmenet) „házigazdáinkkal” együtt ünnepeljük.
És ha már az anyagiakról is szó esett: nem titok, hogy a Misszió anyagi lehetőségei korlátozottak. Feladataink elvégzését járulékos anyagi források megkönnyítenék, melyek megszerzéséhez szintén hozzá szeretnénk járulni.
Munkánkat nem kell nulláról indítani. A Missziótanács az elmúlt években is aktív és hasznos munkát végzett és az új tanácstagok – akik közül többen az előző tanács munkájában is részt vettek – támaszkodni kívánnak elődeik tapasztalatára és segítségére. De nem csak az övékére: kérjük és köszönettel fogadjuk mindenki hozzájárulását, aki képességét és munkáját felajánlja közös céljaink eléréséhez.

Kottra Gábor

Őrségváltás Münchenben

Június 22-én, szép nyári szombat estén, müncheni magyar életünkben jelentős változások tanúi lehettünk mindannyian, akik részt vettünk új plébánosunk, Merka János ünnepélyes beiktatásán. 18 órai kezdettel Engelbert Siebler müncheni segédpüspök, a müncheni lelkipásztori körzet érseki helynöke, a nem német nyelven folyó lelkigondozás felelős vezetője több magyar paptestvér segédletével főpapi szentmisét mutatott be a Damenstift-templomban. Szép számmal jöttünk össze, öregek és fiatalok, népviseletbe öltözött hívek és egyenruhás cserkészek. Megtöltöttük művészi barokk templomunkat. Részt vett az eucharisztikus ünnepségen többek között Lázár Enikő református lelkész, Gyarmathy György főkonzul és Lengyel Zsolt, a Müncheni Magyar Intézet ügyvezetője a misszióban működő csoportok vezetőivel együtt. Miközben a Patrona Hungariae Énekkar és az Ifjúsági Ének- és Zeneegyüttes hangjában gyönyörködhettünk, elgondolkodtatott, hogy milyen nagy utat tett meg müncheni közösségünk az elmúlt évtizedekben, azóta, amikor lézengtünk a magyar miséken, és jó, ha egy ministráns állt az oltár mellett. Regionális püspökünk igehirdetésében rokonszenvet keltve felelevenítette a bajor, német és magyar történelmi kapcsolatok fordulópontjait. Az istentisztelet végén szólt az 1984 óta körünkben eredményesen munkálkodó Cserháti Ferenc volt plébánosunk, a Német Püspöki Kar új magyar delegátusa, régi nevén németországi főlelkész és maga az ünnepelt, akit szemmel láthatóan nagy örömmel fogadott el egész közösségünk.
Az Eucharisztia ünneplése után családias összejövetelen vettünk részt agapéval a Müncheni Magyar Misszióban. Először vezette ezt Kottra Gábor, a missziótanács új elnöke, aki az e tisztségéről, mondjuk inkább, szolgálatáról leköszönt Rogge-Solti Lászlótól vette át a közelmúltban a stafétabotot. A misszión és a Münchenben működő csoportok, valamint intézmények képviselői egymás után köszöntötték viccesen vagy komolyan az új plébánost, akit már ifjúsági lelkészként és elmélkedésre indító igehirdetőként szívélyes, szerény és vidám modora miatt annyian megszerettek. A műsorban természetesen a legnagyobb sikert a fiatalok és a néptáncosok számai aratták.
Őszülő fejjel örömmel állapíthattam meg, hogy közösségünk megfiatalodott és megsokasodott. Némi aggodalommal könyveltem el viszont, hogy a müncheni lelkipásztori „team” (Mekker Árpád, Varga Katalin és sok más önkéntes tevékeny részvételével) számban jelentősen megcsappant. Hazatelepült a közszeretetnek örvendő Fehér István atya, a kritikáért soha meg nem orroló Fejős Ottó, volt németországi főlelkész, az Életünk volt felelős szerkesztője és az ifjúsági munkát fellendítő Varga Péter János, volt pasztorál asszisztensünk. Ki lép majd a helyükbe? Az általános paphiány miatt aligha reménykedhetünk újabb lelkész kinevezésében, akármennyire szívesen is jönnének „nyugatra”, a müncheni egyetemi városba és „mintaplébániánkra” fiatal magyar leviták. Csak a világiak, főleg a családosok és a fiatalok összefogásával és fokozottabb bekapcsolódásával fejlődhet tovább missziónk és müncheni magyar életünk. Kérjük a jóságos Isten áldását Merka János atyánk–testvérünk megnövekedett munkájára, és álljunk mellé nehezebbé vált szolgálatában!

Boór János
Internet címünk: http: //www. erzbistum-muenchen.de/ungarische-mission
E-mail címünk: ukm_muenchen@yahoo.de

Predigt zur Amtseinführung des neuen Leiters der Ungarischsprachigen Katholischen Mission
Pfarrer Johann Merka
am 22. Juni 2002 um 18.00 Uhr in der Damenstiftskirche

Ein christliches Europa!

Schwestern und Brüder!
In dieser Woche feiern die Katholiken Münchens das Fest ihres Stadtpatrons, des Heiligen Bischofs Benno. Vielleicht haben Sie in der Fußgängerzone die Stände gesehen, an welchen die Katholiken Münchens ihre Tätigkeit darstellen. Der Heilige Benno ist zu Beginn des zweiten Jahrtausends Bischof in Meißen im heutigen Sachsen gewesen. Er gilt als der Missionar der Sorben, der Sachsen, der Friesen und der Slawen. Benno hat in dieser Gegend den Völkern verschiedener Sprachen den Glauben an Jesus Christus gebracht.
Das war ungefähr zu der Zeit, als die Herzogstochter von Bayern, Gisela nach Ungarn heiratete, König Stefan I., den Heiligen. Sie war die Schwester des deutschen Kaisers, Heinrich II. Zu Beginn dieses zweiten Jahrtausends haben die Fürsten die Aufgabe übernommen, das Christentum zu konsolidieren, das Christentum zur Religion des entstehenden christlichen Abendlandes zu machen. Vor ihnen haben die Missionare und die Mönche das Ihrige getan. Der Papst ernannte Metod zur Erzbischof Pannoniens, Bonifatius zum Bischof für die Germanen. Gründerfiguren waren es: viele Mönche und Heilige, die den Boden für ein christliches Europa bereitet haben. Der Patron und Gründer unserer Diözese, der Heilige Bischof Korbinian, brachte das christliche Erbe Irlands nach Zentraleuropa. Er hatte in der Normandie gelebt und zog von dort nach Rom, von Rom in die Lombardei, von dort nach Freising, nach Bayern und sandte von hier aus seine Missionare in das heutige Slowenien, nach Skofia Loka, wo der Kult des Heiligen Korbinian bis zum heutigen Tag bekannt ist. Diese Männer haben verschiedene Länder des entstehenden politischen Europa zusammengebunden. Sie haben ihm nicht nur einen einheitlichen Glauben gegeben, sondern auch eine einheitliche Kultur. Von der Kirche des Heiligen Stefan zu Passau sind die Männer hinuntergezogen nach Wien und haben den Stefansdom dort begründet und eben auch nach Budapest, um dort die Erinnerung und den Namen des Heiligen Stefan bekannt zu machen. Und so ist Stefan I., König von Ungarn eine Figur, die bis zum heutigen Tag in Ungarn das Zeichen der nationalen Größe, der christlichen Tradition und der nationalen Einheit Ungarns geworden ist. Es waren tatsächlich viele Heilige, welche die geistigen und politischen Grundlagen für das christliche Europa geschaffen haben.
Heute, liebe Schwestern und Brüder, stehen wir am Anfang eines dritten Jahrtausends und wieder in einer Phase, in der eine neue Einheit, ein geeintes Europa entstehen soll. Ungarn wird der Europäischen Union beitreten, jener Europäischen Union, die bis jetzt westeuropäisch dominiert ist, jener Europäischen Union, die aber den Weg in das neue Jahrtausend noch nicht kennt. Es sind Traditionen aus dem vergangenen Jahrhundert, einem schmerzlichen europäischen Jahrhundert. Viele dieser Traditionen sind gegen die Hauptwurzel des christlichen Abendlandes, des Christentums gerichtet. Das vergangene Jahrhundert war für Europa wohl das katastrophalste seiner Geschichte. Es ist geprägt gewesen von der Ideologie des Nationalsozialismus und von der Ideologie des Kommunismus. Diese Ideologien haben den Konsens der europäischen Nationen zerbrochen. Es ist nicht nur ein ideologischer Kampf gewesen, sondern beide Ideologien haben sich vor allem gegen die Kirche, gegen das Christentum gewandt. Viele Frauen und Männer, ja Millionen von Menschen haben dieser Ideologie ihr Leben geben müssen, sind in der Brutalität dieser Systeme zur Grunde gegangen. Auch Ungarn hat schwer bluten müssen unter dem Nationalsozialismus und dann unter dem Kommunismus.
In dieser Stunde ist die Gestalt von Kardinal Primas Josef Mindszenty zu nennen, dessen Seeligsprechung wir erwarten dürfen. Ein Mann des Widerstands gegen den Nationalsozialismus, dessen Gefängnisse er kennenlernen mußte, und gegen den Kommunismus, der nicht weniger schrecklich gehandelt hat. Dieser Mann und viele andere in Deutschland – wir Bayern gedenken in diesen Tagen gerade unseres Kardinals Michael Faulhaber – haben auch in schwieriger Zeit Zeugnis für Christus abgelegt und es wäre wirklich verhängnisvoll, wenn jetzt, da sich die europäischen Nationen wieder frei äußern können, die christliche Wurzel vergessen würde. Sie wissen, daß wir europäische Bischöfe einen Kampf führen, damit das Wort „Gott” in der europäischen Verfassung Eingang finden könne. Es gibt immer noch genügend antikirchliche Strömungen, die nicht bereit sind, dieses Wort in die Verfassung zu setzen. Wir sind tatsächlich in der Gefahr, daß das entstehende Europa seine christliche Seele verkauft, sie verkauft an ökonomische Interessen, an Interessen der Wirtschaft und des Geldes, daß Europa eine Festung werde, die sich zusammenschließt, um das Geld und den Reichtum zu retten und alle abzuhalten, die Armen und Hilfesuchenden, die sich an Europas Grenzen bewegen. Wir müssen miteinander, Sie in Ungarn und wir hier in Bayern, dafür eintreten, daß wir das, was uns ein Jahrtausend verbunden hat, nämlich diese christliche Tradition, die eine Tradition des Humanismus gewesen ist, der Menschenwürde, der Menschenfreundlichkeit erhalten. Wir müssen in Erinnerung rufen, daß dieses christliche Erbe die Werte geschaffen hat, die den Fortschritt der Menschheit in unserem Jahrhundert erst begründet hat. Die Tradition darf nicht wirtschaflichem Kalkül geopfert werden. Dafür setzt sich unsere Kirche ein. Dabei geht es nicht darum, daß die Kirche reich ist oder ihre Besitztümer wiederbekommt, sondern es geht darum, daß wir Christen den Auftrag Jesu Christi wahrnehmen können, uns der Armen und Notleidenden anzunehmen, damit Europa ein Kontinent wird, in dem die Menschenrechte gewahrt werden von der Geburt bis zum Sterben; in dem, der Arme ein Recht hat, da zu sein und zu leben, in welchem der Verfolgte aufgenommen wird, und in dem man ihm helfen kann.
Da möchte ich Sie erinnern an das große Beispiel, das Ungarn gegeben hat, als deutsche Flüchtlinge dort Asyl finden konnten und dann sozusagen die ersten Löcher durch den eisernen Vorhang durch tapfere und christlichdenkende Menschen in Ungarn gefunden haben. Diese Tradition verpflichtet uns, alles zu tun, daß wir hier in Frieden miteinander leben, den Glauben der Kirche hochhalten und uns einsetzen, damit das entstehende Europa wieder ein Europa des Friedens, der Einheit und der Achtung der Menschenwürde werde. Das ist die große Herausforderung, die uns Christen im neu entstehenden Europa verbindet. Und so bitte ich Sie, lieber Herr Pfarrer Johann Merka, daß Sie mit Ihrer Gemeinde immer das gemeinsame Christliche suchen, hier mit uns in München, in Bayern, ja in Deutschland. Daß Sie auch in Ihrer Heimat, Frauen und Männer in die Verantwortung bekommen, die dieses christliche Erbe, das uns so lange verbindet, auch in die Zukunft tragen. Amen.
Engelbert Siebler, Weihbischof

Jézus és kora – új sorozat a Bibliakörben

Sok embernek a Biblia nehéz olvasmánynak bizonyul, mert olyan idegen országban íródott, amelynek ismeretlenek a szokásai és más az életstílusa. A tér és idő koordinátái Jézus földi, történelmi tevékenységét is meghatározták, aki a kozmosz és a történelem Ura. Ezért a Szentírás némely részei érthetetlenek maradnak.
Bibliakörünk új sorozatában a korabeli Palesztina életformájának, szokásainak, lakáskultúrájának feldolgozása révén a Biblia új arcát ismerhetjük meg. Ily módon szívünkhöz, értelmünkhöz közelebb kerülhet az a „kis könyvtár”, melyet Szentírásnak, vagy egyszerűen Könyveknek (Biblia) nevezünk.
Új sorozatunkat tisztelettel ajánlom minden hitében elmélyülni akaró hívünknek.

Merka János
Baba-Mama Klub

Várjuk olyan magyarul is beszélő édesanyák jelentkezését, akiknek kedvük van gyermekükkel együtt hetente egyszer, kedd délután összejönni, találkozni, 1–2 órát játékosan, vidáman eltölteni. Jelentkezés munkaidőben missziónkon a 98 26 37 vagy 98 26 38 telefonszámon.

Jöjj, Szentlélek Úristen

A Megvilágosító Lélek piros lángjának színébe öltözött június 16-án missziónk temploma. Isten különös és kitüntető kegyelmeként egyházi közösségünk tizenkét tagja, – nyolc ifjúkorú és négy felnőtt, – járult a bérmálás szentségének felvételéhez. Ahogyan azon az első, diadalmas pünkösdön Krisztus tizenkét apostolára szállott le a Szentlélek, úgy ezen a szép napon is tizenketten térdeltek le és hajtottak fejet az oltár előtt, hogy befogadják a Szentlélek ajándékát.
Majnek Antal püspök atya, a munkácsi egyházmegye magyar püspöke jelölte meg a kereszt jelével, s bocsátotta a katolikus nagykorúság útjára fiatal testvéreinket.
Szép és felemelő volt ez az ünnepi szentmise. Valamennyi Münchenben élő lelkipásztorunk együtt misézett püspök atyánkkal; sok misszióbeli hivőnk imája kísérte a szentséget felvevőket további életútjukra. Ott volt közöttük hazánk diplomáciai képviselője, Prof. dr. Gyarmathy György főkonzul úr feleségével. Így kapott külön hangsúlyt, hogy az egyetemes katolikus egyházon belül mi, magyarok is vagyunk, s nemcsak a földrajzi határokon belül, hanem az egyetemes magyar lelkiség kapcsaival is szorosan össze vagyunk fűzve.
Mélyen megindult lélekkel álltam az oltár előtt. Íme, milyen nagy az Úr kegyelme, mennyire nem hagyja magára övéit!
És milyen csodálatosan szép az, amikor ennek az itt élő, kisded nyájnak fiatal hajtása ilyen tiszta lélekkel, ilyen valódi Istenhez-fordulással lép ebbe a templomba.
Aki ezeket a sorokat írom, ismertem és megszerettem ennek a tizenkét fiatalnak és felnőttnek mindegyikét. Tudom és tanúsíthatom közösségünk minden testvére előtt: igaz lélekkel fogadták a hozzájuk leszálló Szentlélek ajándékát. Hiszen ott van egy kedves elhatározásuk: az új iskolaévben mi tizenketten újra találkozni fogunk. Mert szilárd hittel és akarattal valljuk: hűek akarunk maradni a kapott ajándékokhoz. A világ kovásza, a világ mustármagja akarunk lenni és maradni. Mert erre hívott meg Jézus Krisztus, és erre erősített meg a Szentlélek.
Ehhez adjon a Szentlélek el nem múló erősítést, kegyelmet, erőt és kitartást , ahogyan mi azon a szentségfogadással áldott Szentmisén imádkoztuk:
Jöjj és töltsd be híveid
legtitkosabb szíveit,
boldogító égi tűz!
Semmi, semmi nélküled
az emberben nem lehet,
semmi tiszta, semmi szűz.

Dr. Susits Tamás
 
Elsőáldozásra és bérmálásra jelentkezés azonnal, legkésőbb november 17-ig.

Mi is a cserkészet?

A cserkészet egy ifjúsági mozgalom, melyben fiatalok vezetnek fiatalokat. Így a nagyobbak megtanulnak felelősséget vállalni másokért, a gyerekek pedig egykorúakkal lehetnek és értelmes programok segítségével közben ráéreznek a cserkész-szellemre, melyre jellemző a találékonyság, talpraesettség, vidámság, okosság, ügyesség, jószívűség, a természetszeretet és még sok más. A külföldi magyar cserkészet külön célja, hogy a három alappillére – Isten, Haza, Embertárs – mellett a magyarságtudatot is fejlessze, a magyar nyelvet, történelmet és kultúrát közelebb hozza a gyermekekhez, hogy ezeket el tudják sajátítani. Ezért keretmeséinket, amelyekbe a programok és táborok be vannak illesztve, úgy választjuk, hogy abba a bizonyos témakörbe beleélve magunkat minél többet megtudjunk róla. Idén Mátyás király és a reneszánszkor volt a témánk, mely végigkísért minket az összejöveteleken, farsangunkon és pünkösdi csapattáborunkban.
Szeptembertől ismét várunk további 6 évesnél idősebb magyarul beszélő gyermekeket a kiscserkészek közé, és a 11–15 éveseket a nagyrajba.
Jánosi Margó
Cserkészet 2002
Képzelt levelek egy csapattáborból
Helló Szülők!
Na erről aztán nem volt szó! Idekerültem a sűrű középkorba, és most el kell tűrnöm, hogy egy ilyen barbár V. László a hóhérjával meg az udvari bolondjával felforgassa a sátrunkat és kifossza az édességtartalékaimat! Pofátlan egy csirkefogó! Nem csodálom, hogy a Szilágyi Erzsébet mindig kritizálja, meg állítja, hogy az ő fia jobb király lenne.
Szia Anyu!
Ezt meg kell írnom neked gyorsan, ma a Hunyadi Laci sírjánál az udvari Bolond álmodott valami zagyvaságot, amit megfejtettünk, és képzeld, elmentünk kiszabadítani a Mátyást! Prágából, a börtönből! El nem tudod gondolni, hogy nézett ki! Csupa kék folt, sápadt volt, gyenge volt szegény! Hordágyat csináltunk és valahogy nagy nehezen hazahoztuk, aztán a székesfehérváriak rendbe hozták. Reméljük, hogy elég erős lesz hogy király lehessen, mert meghalt itt már minden király-jelölt az elmúlt napokban, a mamája meg kicsit kaotikusan királykodik.
Anyucika, Apucika!
Most csak halkan tudok nektek írni, mert itt van a Mátyás! Ez az öcsikéje a Lacinak, tudjátok, akinek koszorút fontunk a sírjára. Most nagyon beteg, mert rosszul bántak vele, de mi megvizsgáltuk, és adtunk neki inni, meg csináltunk neki egy nagyon kényelmes ágyikót (kipróbáltam, de ne áruljátok el senkinek!), és most azon alszik a mi szobánkban! Még függönyt is akasztottunk föléje, hogy a legyek se zavarják. Majd meg is kell mosdatni, mert nagyon koszos, meg sérült is. A Beatrix előkészített ruhát is, mert nincs neki, csak nagyon szakadt. És ma este velünk vacsorázik! Megyek is teríteni, meg virágot szedni az asztalra!
Helló!
Mátyást megválasztottuk királynak, és most elküldött minket, hogy szerezzük vissza a szent koronát, a jogart, meg a koronázási palástot. Jó messzire kellett mennünk érte, de azért megtaláltuk, aztán az erdőben aludtunk. Utána elmehettünk a strandra, az tök jó volt!
Sziasztok!
Tegnap főztünk! Óriási lakoma volt, merthogy a Mátyást rendesen megkoronázták azzal a szép koronával, ami a címeren is rajta van, ami a zászló közepén van! És a nagy vacsorát mi csináltuk, minden csoport egy fogást. Én segítettem kürtőskalácsot sütni! Csak közben esett az eső, és sátrat kellett fölállítani, ami vicces volt, mert messziről csak a sátor látszott, meg hogy egyik oldalán jön ki a füst! De nagyon finom lett! Nem a füst, a kalács!!
 
Új cserkészvezetők Münchenben
 
Jánosi Margit 1980-ban született Budapesten. Margó a híres Rozmaring örsnek volt tagja. Miután elvégezte az örsvezetői próbát, saját örsöt vett a szárnyai alá. Így alakult ki a Pipacs, majd a Süni örs.
Kitűnően elvégzett segédtiszti próbája után átvette a kiscserkészraj vezetését. Be kell vallanom, hogy cserkészéletemben nem láttam még soha egy ilyen lelkes vezetőt, aki ennyire magához tudta kötni több mint húsz fecsegő kiscserkész figyelmét. Természetesen nem csak a lelkes fellépésein múlik a gyerekek érdeklődése a cserkészet iránt, hanem azon a munkán is, amit a háttérben végez és csak ritkán lesz figyelembe véve. Jánosi Margó egyike azoknak a cserkészeknek, akik tényleg felfogták, hogy mi a cserkészlélek. Neki sikerül a cserkésztörvényekre alapoznia napjait, azokat is, amelyeken nem foglalkozik a cserkészettel (persze ezek ritkák).
Úgy látom, hogy mint példa és vezető kitűnően alkalmas a cserkészcsapat vezetésére. Jó munkát!
Győry Andris
Győry András 1981-ben született. A Sas örsnek volt tagja, majd a Párduc örsöt vezette.
Jelenleg informatikát tanul az egyetemen. Tavaly elvégezte a segédtiszti tábort és azóta a fiúrajt vezeti, ezen kívül neki köszönhető a Palacsinta örs, mely az örsvezetőkből áll.
Hogy miért jó, hogy ő lesz az új csapatparancsnok? Igazából ő az egyik legcserkészebb cserkész akit ismerek, egy példakép, aki ráadásul nem elégszik meg szokványos megoldásokkal, hanem megvalósítja kreatív ötleteit. Elvei viselkedésében is tükröződnek, van érzéke minden korosztályú gyerekhez és fiatalhoz, tud motiválni. Nélküle elképzelhetetlen a cspattábor.
Remélem, megtartja lelkesedését és energiáját, hiszen az az ideális cserkészcsapat, ahol valóban fiatalok vezetnek fiatalokat. Szóval Andris, kösd fel a gatyádat és hajrá!
Jó munkát!
Jánosi Margó
Szabad egy táncra?
Magyar néptánc-csoportok missziónkon
Gyertek, gyerekek, itt ugrál a Tücsök-csapat! Noémi mutatja, hogy járják a néptáncot! A Tücsök-tánccsoportban minden 6 és 10 év közötti táncos lábú, vagyis táncot kedvelő kislányt és kisfiút szeretettel látunk.
Táncpróba 12.00–13.00-ig azokon a szombatokon, amikor van Hétvégi Magyar Iskola és cserkészet. Ezen az egyórás próbán megismertetjük a gyerekekkel az eredeti magyar népzenét és a hozzávaló, tájegységekhez kapcsolódó tánclépéseket. A táncház jellegű tanítás mellett énekeket is tanítunk és próba végén egy rövid játékkal zárunk.
Ha a tücsköket már kinőtted, Márti és Dodi tárt karokkal vár a Mákvirágoknál, leány-, legény- és páros táncokkal. (10–16 évesek részére)
Ha már elmúltál 16 éves „profiként” táncolhatsz minden kedden 18.30–21.00-ig fiatalok körében, jó hangulatban a Regös utánpótlás csoportban, Tóth Éva és Tóth István vezetésével. Akármikor tekints be, s ha kedved támad már is közénk tartozhatsz. (Egyébként szeptembertől a legideálisabb a csatlakozás, mert akkor új táncot kezdünk.)
És ha már irtó profinak érzed magad, akkor szerdánként 19.30-tól ujjong Csilla és Pityu, no meg a többi Regös! Úgy fel leszel készítve, hogy a színpadon a helyed!
Netán-tán ehhez a társasághoz már kicsit idősnek tartod magad? De hiszen az élet megy tovább, sőt! Csatlakozz hétfőnként a jó kedélyű Komámasszonyokhoz!
Immár 19 éve működik a Komámasszony-táncegyüttes. A kis közösséget összehozta a tánc, az ének és a mozgás szeretete, a hagyományápolás, valamint a társaság és a barátság keresése. Felüdülést, sőt pihenést nyújt a heti egy próba, kikapcsolódást a munkával járó gondoktól és a megszokott kötelességektől.
A táncegyüttes rendszeres munkájához az évenként 3–4 fellépés is hozzátartozik (karácsony, farsang, majális, stb.), de nem kötelező.
A táncoktatást és az eredeti néptánc koreográfiát szakavatott tánctanár Durku István vezeti A próbákat hétfőn 19.30 és 21.00 óra között tartjuk, az iskolai szünetek kivételével.
De ez még mind nem elég! Többet akarunk!! Valami fenomenálisat!!! Ferrrrgeteges bulit!!!!
Rendben, ez a vágy is teljesülhet, minden második hónapban ugyanis megnyitja kapuit a Táncház!!!!! Hogy hol van az a kapu ? Hát, kérlek szépen, az Arnulfstraße 155 alatt, az olasz-görög Meraviglia étteremben. Ott aztán van élő magyar népzene, gyerektáncház, tánctanítás, szabadtánc és nótázás hajnalig!!!!!! Részleteket megtudsz „www.regoes.de” alatt.
Hogy miért? Ha az eddigiek még nem győztek volna meg, akkor közlöm veled, hogy a néptánc a magyar kultúra egyik legszínesebb, legélvezetesebb, leginteraktívabb része. És ha ez a tény még mindig nem elég, akkor figyelmedbe ajánlom, hogy egy új, színes ismeretségi körre tehetsz szert. Csak el kell jönnöd! Mindenkor mindenkit tárt kapuval várunk!
Próbák: Magyar Katolikus Misszió, Oberföhringerstr. 40. szám alatt.
 Ünnepnapokat és iskolai szünetet kivéve!
Hétfő  19.30–21.00 Komámasszonyok Kecskési Maja  089/95 77 805
  Durku István 089/37002911
Kedd  18.30–21.00 Regös utánpótlás  Tóth Éva   0170/20 18 486
  Tóth István toth.istvan@gmx.de
Szerda  19.30–22.00 Regösök Durku Csilla, István 089/37002911
  Durku@t-online.de
Szombat  12.00–13.00 Tücskök  Balla Noémi 089/436 13 17 12.00–13.00 Mákvirágok Winkler Márti, Dodi 089/43589330
 Hétvégi Magyar Iskola előtt
Táncház: Meraviglia étterem, Arnulfstraße 155., kéthavonta élő népzenével.
Szombaton 19.00–20.00 Gyerektáncház, Jánosi Margó vezetésével
 20.00–03.00 Tánctanítás nagy körben mindenki számára,
  Durku István vezetésével, felváltva szabad tánccal
J. M.
Amit csak nálunk tanulhatsz meg
Hétvégi Magyar Iskolánk csoportjai:
1. Kis vakondok (óvodások)
Cél:  beszédkészség fejlesztése
Vezető:  Járai Zsuzsa  tel.: 123 49 88
 Krisztmann Júlia
2. Zengő ábécések (7–8 évesek)
Cél:  magyar betűtanulás, olvasás, versek, népmesék
Vezető:  Vastag Erzsébet tel.: 470 22 17
 Lengyel Katalin tel.: 08092/49 69
3. Betűvetők (9–10 évesek)
Cél: magyar nyelvtan és helyesírás alapjai, íráskészség fejlesztése
Vezető: Sakanek (Széles) Andrea tel.: 08092/86 38 76
4. Íródeákok (11 év felettiek)
Cél: nyelvtan és helyesírás elmélyítése, magyar gyökerek: történelem,
 mondavilág, honismeret
Vezető: Józsa Lenke tel.: 93 950 600
5. Önképzőkör, színjátszó csoport
Cél: önálló fogalmazás, verselés, bábozás, színjátszás
Vezető: Fejér István tel.: 90 43 280
Ősztől Hétvégi Magyar Iskolánk kapuja mindenki előtt nyitva áll!
Mennyei hangok
Páratlan élményben részesültünk június 26-án a Damenstift-templomban. Igaz, ebben Szent László királyunk is „ludas”, ugyanis az ő tiszteletére felcsendülő szentmisén, a Tardy László karnagy vezette Budavári Nagyboldogasszony (Mátyás) -templom 80 (!) tagú Ének- és Zenekara működött közre. Méltóbb keretet aligha lehetett volna dicső királyunk emlékének biztosítani! A többnyire Szent László énekekkel és Kodály Zoltán Magyar miséjével ötvözött szentmisét Varga János, Mátyás-templomi káplán és Merka János plébánosunk szép gondolatai is emlékezetessé tették. „Nézzünk fel nagyjainkra és őrizzük valós értékeinket”, hangoztatta Varga atya, szentéletű lovagkirályunk magyarságáért, egyházáért vállalt hősiességét és példamutató életét méltató szentbeszédében.
A mise után a zenekarral is kiegészült és az oltár előtt felsorakozott elegáns kórus sokoldalú repertoárjából kaptunk ízelítőt. Kodály Szűz Mária életének állomásait megjelenítő zeneműveit hallottuk. Zúgott, szárnyalt a dallam, a kitűnő hangokat felsorakoztató dinamikus kórus, valamint a templom remek akusztikája nyomán! Az Ave Maria-t, Stabat Mater-t hallgatva valóságos mennyei hangok járták be a szép barokk templomot, légiessé vált minden, s mintha a falakat borító szentek, puttók és angyalok is szárnyra keltek volna.
Nemzeti imánk mellett, méltó befejezésül, felhangzott korábbi himnuszunk, ősi énekünk, a Boldogasszony Anyánk. Megrendülten hallgattuk. Engem a felcsendülő akkordok életem legfelemelőbb, legfájóbb napjára, 1989. június 16-ra, az 56-os forradalom és szabadságharc vértanúinak újratemetésére emlékeztettek, amikor közel 200 ezer honfitárssal spontán és együtt énekeltük e gyönyörű Mária imádságot.
Kucsera János
Patrona Hungariae Énekkarunkba és Ifjúsági Ének- és Zeneegyüttesünk baráti közösségébe szeretettel várjuk új érdeklődők csatlakozását.
Figyelem, időpontváltozás!
A rosenheimi magyar szentmisék új időpontja 2002. szeptember 22-től 12.30 óra. Minden hónap 2. vasárnapján a szenmise utáni közös ebédet és találkozót változatlanul megtartjuk.
 
 
 
 
Zarándoklat Altöttingbe
2002. június 6–án egyházi közösségünk 47 tagja Altöttingbe zarándokolt. Még az úton a szokásos rózsafüzér imádságunk után jómagam bevezettem útitársaimat Altötting történelmi rejtelmeibe.
A Szent Fülöp és Jakab főtemplomban János atya prédikációjában megemlítette a bajor királyi ház tagjait, akiknek szíve itt, az Isteni Kegyelem Kápolnájában nyugszik. Ezt mondotta: annak idején a királyok hagyták itt szívüket, ma meg mi hagyjuk itt.
Mikor kis csoportunk körém gyűlt, meg kellett állapítanom, hogy mindenki ugyan úgy meg van hatódva, mint én. A csoda mireánk is hatott. A csodálatos oltár közepén a fekete Mária-szobor látható, karján a kis Jézussal. Két oldalán a térdeplő Konrád barát ezüstszobra és III. Miksa ugyancsak ezüstbe öntött életnagyságú szobra őrzik Máriát. Körös-körül kegyajándékok, és szemben a Mária-szoborral a bajor hercegek és királyok szívei nyugszanak, ezüst, szív alakú urnákban.
Ezután mindenki a maga ízlése szerint válogathatott a kegytárgyakból. Lefelé menet még bementünk a kapucinus kolostorba, ahol csoportunk megismerkedett Konrád barát történetével, aki 1930 óta Altötting szentje. Ebéd után tovább indultunk Wasserburgba. Az úton jó hangulatban Melich Géza bácsi dalait énekeltük. Wasserburgban csoportunk tagjai külön váltak. Volt aki kávézott, vagy fagylaltozott, de volt, aki az Inn partján sétált, vagy a szép óvárosban töltötte el az időt.
Röviddel 19.00 óra után érkeztünk Münchenbe. Megint egy szép zarándoklattal gazdagabbak lettünk.
Homok Erzsébet
Szavalóest aquarell háttérrel
A Magyar Klub júniusi estjén – a rendezők nem kis örömére – ismét vendégül láthattuk Kecskés Gábort. Biztosan sokan emlékeznek még a két évvel ezelőtt nagy sikerrel előadott hazafias verseire. Ez az igen tehetséges, szép jövő előtt álló, alig 17 éves fiatalember a budapesti Piarista Gimnázium tanulója, ezúttal a „Magyar táj, magyar ecsettel” címet adta előadóestjének. Az est házigazdája dr. Máthé László volt.
Gábor szavalóműsorát három gondolati egységbe fűzte. A kísérőszöveggel és a Bartók Béla műveiből válogatott zenei betétekkel együtt felvillantotta a történelmi Magyarország néhány táját, a tájakban fellelhető emberi tartalmat, korok, vidékek hangulatát, légkörét, személyek, közösségek életérzését, lelkiállapotát.
Az „Itt ringatták bölcsőm, itt születtem” című első részben Petőfi Sándor és Arany János versei szólaltak meg. A „Magyar táj: Így lát mélán egy magyar szem” című második részben Juhász Gyula, Tompa Mihály, Ady Endre és Kányádi Sándor versei hangzottak el. „Áldott bölcsőm, gyötrő gyönyörűségem” címmel Csuka Zoltán, Tollas Tibor, Márai Sándor és Áprily Lajos versei fejezték be a műsort.
A szép, szívhez szóló és messzemenően elgondolkodtató összekötő szöveget Gábor szülei írták és olvasták fel. Gondolataikat hallgatva igen konkrét történeti-politikai képzettársításaink támadtak. Megjelent lelki szemeink előtt egy ország, „valaha széles ölelésű”, egy nemzet, „amely ezer év alatt sok szálból szövődött össze”, valamint egy táj a Kárpát-medencében – és elkezdtünk emlékezni, sajátosan magyarul érezni. A tájnak emberi arca lett, mert a táj jelentést hordoz, akárcsak a zene vagy a vers.
A költészet és a zene eszközeivel vendégeink olyan élményeket idéztek fel bennünk, amelyek ezer szállal kötnek mindannyiunkat szülőföldünk „áldott bölcső”-jéhez. Köszönjük, hogy megajándékoztak készlettáruk ezen kincseivel és hogy egy órácskára hazahívták az igen szép számmal megjelent közönséget. Nagyon jó volt egy kicsit megint otthon lenn.
Az estnek párhuzamos napirendi pontja volt Földy Mária kiállítása. Az Olchingban élő, Zentáról származó festőművésznő életének igen produktív korszakához érkezett. Nem fogadta el súlyos betegségének rabságát, emberfeletti erővel kapaszkodik a szabadulás eszközeibe és képes eljutni a viharos sötét felhők zárkájából a szivárvány színeinek mesés világába. Ecsetvonásaival mesteri módon élteti a természetet és önmagát. Ebből a szívet simogató, lelket balzsamozó, optimista kicsengésű képvilágból mutatott be és kínált megvételre egy sorozatot. Isten áldását kívánjuk további munkásságára, láttató művészetére.
A hivatalos programot követően szokásosan sor került az igen kellemes és közkedvelt kötetlen beszélgetésekre is.
Máthé Rozália
A SzER magyar vallási műsorai és a „Mindszenty kérdés”
A Szabad Európa Rádió vallási műsorainak feladata a körülményekből adódott: tájékoztatni hallgatóit, amellett erősíteni bennük a vallásos hitet a kommunista rendszerek nyílt, vagy hamis köntösökbe bújtatott támadásai ellen. Amerikai döntés alapján, az akkoriban különösen előtérben álló cseh-szlovák, lengyel és magyar osztályok vallási műsoraikat egyházi férfiakra bízták, akik az illető szerkesztőségek belső munkatársainak státusát élvezték. Szép döntés volt, de nem volt könnyű feladat az emigrációk szigetvilágában megfelelő papokat találni, a sok gyakorlatot, valamint sajátos tapintatot igénylő munkakörre. A magyar katolikus műsorok története is bizonyítja ezt.
A magyar osztály első papi szerkesztője Jánosi József páter volt. Művelt ember lévén a világháború utolsó éveiben kiváló, nem kis bátorságot igénylő munkát végzett az üldözöttek védelmében. A háború után prímás akart lenni, s belekeveredett a politikába. XII. Piusz pápa választása azonban nem őrá, hanem Mindszenty József veszprémi püspökre esett. A csalódott Jánosi, mint sok más pap is, Nyugatra menekült, s korábbi kapcsolatai révén elérte, hogy 1951 őszén őt bízták meg a SzER magyar osztálya leendő vallási programjainak vezetésével. Téves döntés volt. Jánosi páter nem tudott megbarátkozni a rádiós műfajjal, s a magyar osztályon belül sem találta helyét. 1954-ben megvált a SzER-től, és egy német plébánián vállalt kisegítő lelkészi munkát. 1965-ben, vonatutazás közben, ismeretlen körülmények közt életét vesztette.
Jánosi utóda, Vecsey József, a szombathelyi szeminárium volt tanára, egyéb tervei miatt, már másfél év múlva átadta rádiós helyét az erdélyi származású Fábián Károlynak. Fábián Rómában végezte teológiai tanulmányait, majd Svájcban a magyar menekültek pasztorációjában dolgozott, s onnan szerződött el Münchenbe. Alkalmazása mindkét oldalról ugrás volt a sötétbe. Mert Fábián sem dolgozott még rádiónál, sohasem állt még egyházpolitikailag kényes poszton. De sokoldalú, jószemű, higgadt embernek bizonyult, aki hajlandó volt tanulni, és alkalmazkodni tudott munkahelye kívánalmaihoz. Műsoraira csakhamar felfigyeltek a hallgatók. A magyar osztály is befogadta, ő lett mindenki „Károly atyája”.
A „véletlen” úgy akarta, hogy Károly atya SzER-nél eltöltött éveinek nagy részét a Mindszenty-probléma töltötte ki, egyre váratlanabb, s Károly atya személyét és munkamódszerét is közelről érintő fordulataival.
Mi történt? Mindszenty bíboros 1956. november 4-én este, a forradalom bukásának hírére a budapesti amerikai követségen kért menedéket. Ez volt az egyetlen, még szabad út számára. A követségen megértették helyzetét, befogadták. Mindszenty azt hitte, mindössze néhány napról, esetleg hétről van szó. Nem így történt. 15 évig maradt az amerikaiak hívatlan, de mindvégig nagy tisztelettel körülvett vendége. 1963-ban megindultak a régóta esedékes tárgyalások a Vatikán és a magyar kormány közt. A kormány által képviselt békefeltételeket, amelyek a közönséges zsarolás jellegét öltötték, Kádár János diktálta a pártközpontból. A tárgyalások többször megszakadtak, majd újra kezdődtek, s csak 1971 júliusában fejeződtek be. (Mindszenty akkor már 79 éves volt.) A következményekből ítélve, a nagy vesztes Mindszenty volt. Nem maradhatott Magyarországon, mint tervezte. El kellett fogadnia a vatikáni „száműzetést”, ami különösen fájdalmas volt számára, elvesztette esztergomi érseki és magyar prímási „rangját”.
(Aki meg akar ismerkedni az említett tárgyalások részleteivel, annak figyelmébe ajánlom Mészáros István Mindszenty és az "Ostpolitik" című munkáját. A kis kötet tavaly jelent meg a magyarországi Kairosz Kiadó gondozásában. A szerző Mindszenty életének ismert krónikása s ő is azt vallja, hogy az Egyház és a kommunista állam közti látszatbéke árát elsősorban a prímásnak kellett megfizetnie.)
A kitérő után visszatérünk Fábián Károlyhoz. Károly atya soha sem tagadta, hogy a vitákban Mindszenty oldalán állt s vallási műsoraiban, beleértve kommentárjait és prédikációit is, a bíboros álláspontját védte. 1965 tavaszán azonban a budapesti amerikai követség kerülő úton azzal a kéréssel fordult a SzER magyar osztályának igazgatójához, Bede Istvánhoz, hogy a magyar vallási műsorok lehetőleg ne foglalkozzanak túl sokat a Mindszenty-problémával, s főleg kerüljék a kommentárokat. A követség nyilvánvalóan attól tartott, hogy Kádárék a rádióadások ürügyén lemondják, vagy még inkább megnehezítik a tárgyalásokat. Holott az amerikai diplomáciai érdek is azt kívánta, hogy a magyar prímás körüli vita minél előbb (s a prímás számára a lehető legjobb eredménnyel) lezáruljon.
A szelíd Károly atya megdöbbent, és nála soha nem tapasztalt eréllyel tiltakozott az amerikai „intervenció” ellen: civilek nem avatkozhatnak vallási műsoraiba, ő csak közvetlen egyházi felettesétől, a németországi magyar főlelkésztől fogadhat el utasításokat, az pedig mindenben helyesli az ő „vonalát”. Hosszú, eredménytelen vita után Bede továbbadta az ügyet a Vatikán illetékeseinek véleményezés céljából. Onnan pedig nem kevésbé meglepő válasz érkezett „salamoni” javaslat formájában. Két lényeges pontja volt: 1. Valóban, normális körülmények közt világiak nem szólhatnak bele egyházi jellegű programokba. 2. Előfordulhatnak azonban olyan helyzetek, amikor a közös érdek egyenesen megköveteli, hogy a vitázó felek üljenek össze és dolgozzák ki a mindkét oldalt kielégítő megoldást.
Fábián Károly az „illetékes hely” tanácsát vonakodás nélkül elfogadta. Attól kezdve minden kényes témával felkereste az osztály igazgatóját, vagy annak helyettesét, s megbeszélték a „kezelés” módját. A bürokráciamentes módszer olyan jól működött, hogy pár hét múlva a közös tanácskozások feleslegessé váltak. Fábián Károly magabiztos, egyúttal azonban a szükséges mértékben óvatos munkatárs lett. Sajnos 1977-ben íróasztalánál, munka közben súlyos agyvérzés érte, s attól kezdve 1993-ban bekövetkezett haláláig tolókocsira ítélt, állandó ápolást igénylő beteg maradt.
Fábián Károly egészségi állapotát ismerve, a magyar osztály ismét egyházi munkatársat keresett. Több hiábavaló kísérlet után, csak 1983-ban találta meg Frank Miklós személyében. Frank Miklós Innsbruckban végzett, majd csatlakozott a nemzetközi Karitászhoz, sokat utazott, látott és tapasztalt, irodalmi kérdésekben is jól kiismerte magát – egyszóval művelt emberfő volt, méltó utóda Fábián Károlynak. 1989-ben elérte a nyugdíjkorhatárt, elhagyta a rádiót, de csak azért, hogy rövidesen visszatérjen mint külső munkatárs. Egyébként is, akkoriban a figyelem már erősen a közép-keleteurópai politikai változások felé fordult, a régi „rend” a felbomlás állapotában volt. Ami munkára a vallási rovatnál még szükség volt, azt Frank Miklós kívülről is el tudta végezni.
A SzER magyar osztálya 1993-ban végérvényesen megszűnt, de Frank Miklós nem némult el. Kitűnő, olvasmányos (majdnem azt írtam le, hogy „szinte szórakoztató”) lelkipásztori elmélkedéseivel hónapról hónapra az Életünk hasábjain találkozhat az olvasó.
András Károly
Kossuth emlékév, 1802 – 2002
(kiegészítés)
Az „ÉRTESÍTŐ” húsvéti számában megjelent rövid tanulmányra néhányan telefonon reagáltak. A legtöbb kritika azt a mondatot érte, mely szerint „Legvalószínűbb, hogy a Kossuth név szláv eredetű.” Akkor helyhiány miatt lemaradt a cikk eleje, amely most néhány kételyt talán eloszlat.
Tekintve, hogy a Kossuth név nem tartozik az általánosan elterjedt nevek közé, föltehető, hogy a dalmát partokról került Pozsony vármegyébe, annál is inkább, mert más nyomok is utalnak arra, hogy a pozsonyi várjobbágyság egy része délszláv eredetű volt, miként délszláv jelleget tüntet föl a Kossuth család őse, Math fia Kossuth, adományos társának, Voyan fia Voiszlónak a neve is.
Kossuth régi nemesi család, melynek első ismert őse, Math fia Kosuth (Coswth), IV. Bélától kapott királyi adományban egy darab földet a Túrócz folyó jobb partján Posa fia Koccsal (Coch) és Voyan fia Voiszlóval, kik úgy látszik rokonai voltak. Mivel azonban ezt az adománylevelet Detre zólyomi ispán megsemmisítette, helyette 1263-ban IV. Béla új adománylevelet állított ki, melyben a családot turóczi nemeseknek mondja. A további századokban a család különböző ágai különböző irányokba szóródtak szét. Részt vettek a törökök elleni harcokban, később Rákóczi hívei voltak, és Turóczot a császáriak elől menekülve hagyták el. Nógrádban telepedtek meg, majd az egyik ág átköltözött Zemplénbe. Kossuth Lajos apja 1796-ban nősült meg, feleségül véve Weber Karolinát, a liszkai postamester leányát. Öt gyermekük született. A legidősebb Lajos, Magyarország kormányzója.
Detre György
 
 
Időpontok–Találkozók–Rendezvények
Hétvégi Magyar Iskola, cserkészet:
szept. 21., (28–29. cserkész-AKI); okt. 5., 12., (19. Ghymes–családi koncert); nov. 9., 23. (dec. 1. Kalamajka adventi családi koncert);
dec. 7., 14. (15. karácsonyi ünnepség); 2003. jan. 11., 18., 25.; febr. 1., 15., 22.; márc. 1.(farsang), 15., 22.;
ápr. 5.; máj. 3., 10., 24., 31.;
jún. 7–14. (cserkész csapattábor), 28.
(29. majális); júl. 5., 12., 19.
Ifjúsági misék:
szept. 22. (V. S.), okt. 20., nov. 17., dec. 15.; 2003. jan. 19., febr. 16., márc. 16., ápr. 6., máj. 18., jún. 1., júl. 20. (T. D.)
Ifjúsági találkozók:
szept. 21.; nov. 23., dec. 7.;
2003. jan. 11., febr. 15., ápr. 5., máj. 10., jún. 28., júl. 12. (kirándulás)
Ifjúsági lelkigyakorlat:
okt. 25–27., 2003. márc. 28–30.
Ifjúsági Ének- és Zeneegyüttes próbák:
minden csütörtökön 19.00-től 21.30-ig
Bibliakör:
szept. 26., okt. 17., nov. 7., dec. 12.; 2003. jan. 9., febr. 13., márc. 20.,
ápr. 3., máj. 8., jún. 5., júl. 10.
Családok fóruma:
szept. 27., okt. 25., nov. 29., dec. 20.; 2003. jan. 31., febr. 28., márc. 28.,
ápr. 11., máj. 30., jún. 27., júl. 25.
Szeniorok Klubja:
szept. 19., okt. 24., nov. 21., dec. 5.; 2003. jan. 23., febr. 27., márc. 27.,
ápr. 10., máj. 22., jún. 26., júl. 17.
Patrona Hungariae Énekkar próbái:
minden szerdán 18.30-tól 20.00-ig
Elsőáldozás: 2003. máj. 18.
Bérmálás: 2003. júl. 6.
Elsőáldozásra és bérmálásra jelentkezés: azonnal, legkésőbb nov. 17-ig.
Imakör: minden hó 1. és 3. péntekén
Adventi lelkinap: dec. 8.
Karácsonyi ünnepség: dec. 15.
Nagyböjti lelkinap: 2003. márc. 30.
Rózsafüzér Társulat közgyűlés: nov. 3.
Rózsafüzér titokcsere:
minden hó 1. vasárnapján
Ökumenikus istentisztelet:
nov. 20.; 2003. márc. 13.
Beteglátogatás:
minden hó első péntekén
KMÉM: alkalomszerűen
Széchenyi Kör:
szept. 27., okt. 18., nov. 15., dec. 13.
Missziótanács gyűlés: szept. 20.
Nemzeti ünnep, egyházi megemlékezés:
okt. 20.; 2003. márc. 16.
Szüreti Caritas-bál: nov. 16.
Cecília ünnepség: nov. 30.
Egyházközségi farsang: 2003. febr. 8.
Majális: 2003. jún. 29.
Magyar Klub: alkalomszerűen
Német nyelvtanfolyam:
minden szerdán 16.00-tól 18.00-ig
Komámasszonyok:
minden hétfőn 19.00-tól 21.30-ig
Regös kezdőknek:
minden kedden 18.30-tól 22.00-ig
Regös:
minden szerdán 19.00-tól 22.00-ig
Könyvkölcsönzés:
minden kedden 8.00-tól 16.00-ig
Egyházközségi zarándoklat Fatimába és Santiago de Compostelaba: okt. 3–9.
Adományok ÉRTESÍTŐNK postázási költségeire
2002. március 1. – június 30-ig
Altherr Magdolna 20,-; Balázs Alexandru 10,-; Barna Péter 20,-; Baumgartner Anton 15,-; Benedek Andreas dr. 30,-; Bérces Béla 50,-; Bereznai Aurel dr. 10,-; Bittera Jenő 25,-; Bokor Attila 10,-; Bone Wilhelm 10,-; Botond Károly 50,-; Burnus-Krauss Andrea 10,-; Buschbacher Maria 30,-; Czövek László 20,-; Csiki Attila 10,-; Deggenfeld Alexander 25,-; Dezasse Lea 10,-; Drégely Iván dr. 25,-; Ebhart Maria 20,-; Fáskerty Gabor 20,-; Fenyvesi Anni 5,-; Gebefügi Mária 30,-; Győry Márta 50,-; Haidegger Ernst u. Susanne dr. 60,-; Harsay Irma 10,-; Hatzack-Lukacsovits Idmar 10,-; Hauler Elisabeth 30,-; Heiloway Gisela 10,-; Hendlmeier Eva 30,-; Heszky Sándor 10,-; Hienz Aranka 20,-; Hohágyi Eleonora 25,-; Horváth Péter 25,-; Hury Josef 50,-; Kaiser Josef 15,-; Karpati Egon 20,-; Kertai Tamás 20,-; Kis Karl 10,-; Kleinfelder Theresia 10,-; Kopácsy Zoltán 15,-; Kopf Nicolaus 15,-; Kornis Franziska 20,-; Kovács Éva dr. 30,-; Köhler Franz 6,-; Kresz Géza dr. 30,-; Kucsera Konstantin 20,-; Lintner-Remmele Fi 20,-; Madl Cecilia 30,-; Máriássy Zsuzsa 10,-; Mészáros Adalbert dr. 15,-; Mészáros Zoltán 50,-; Mihalyka Ludovic 20,-; Molnár Gyula 20,-; Moosbauer Maria 25,-; Moritz Elisabeth 5,-; Munsch Elisabeth 20,-; Nagy Alexander 10,-; Németh Lenke 15,-; Ölvendi Klara 15,-; Podmaniczky Károly 60,-; Ramsay Győző 20,-; Rehák Elisabeth 15,-; Ritzer Judit 50,-; Ruisz Ildikó 5,-; Schäffler Mária 15,-; Schauder Maria 30,-; Schmidt Maria 10,-; Schönberger Johann és Éva 20,-; Schöne Lajos 20,-; Solymosi A. u. Szabó E. 20,-; Spitz Ida 15,-; Stadelhofer Magda 15,-; Székely Szeréna 15,-; Taran Mircea 25,-; Trnovec Mihály 10,-; Wecker Marianne 15,-; Záboji Mária 20,-; Zichy Luise 20,-; Zichy Paul 20,; Zumbil Ludwig 15,- Euro.
Hálásan köszönjük szíves adományaikat. Isten fizesse meg minden jóságukat.
Varga Katalin
Hivatalos órák:
hétfőtől péntekig
8.00-tól 16.00-ig.
 
Merka János
plébános
legbiztosabban elérhető kedden és csütörtökön,
előzetes megegyezés szerint bármikor.
Szentmisék:
Münchenben
minden vasár- és ünnepnap 10.30-kor, előtte gyóntatás a Damenstift-templomban:
Damenstiftstraße 1., 80331 München
Rosenheimban
minden hó 2. és 4. vasárnapján 12.30-kor, előtte gyóntatás a St. Josef-templomban:
Innstraße 4., 83022 Rosenheim
Verantwortlich – Szerkesztő és felelős kiadó: Merka János plébános
Társszerkesztők: András Károly, Balla Noémi, Boór János, Detre György, Győry András, Homok Erzsébet, Jánosi Margó, Járai-Güttler Zsuzsa, dr. Kecskési Mária, dr. Kottra Gábor, Kucsera János, Máthé Rozália, Mekker Árpád, dr. Susits Tamás, Varga Katalin
Megjelent 5000 példányban. Következő számunk 2003 húsvétjára jelenik meg.
Impressum: Ungarischsprachige Katholische Mission – Magyar Katolikus Misszió
81925 München, Oberföhringer Str. 40, Tel.: 089/982637 vagy 982638; Fax: 985419
http://www.erzbistum-muenchen.de/ungarische-mission; e-mail: ukm_muenchen@yahoo.de
Postbank München, Kontonummer: 61 22–803, Bankleitzahl 700 100 80